Húsvéti szokások a világ körül
Tudj meg többet a különböző néphagyományokról!
Mind jól ismerjük a hazai húsvéti szokásokat, a locsolkodástól kezdve a tojásfestésen át, azonban az egyes országok mind eltérő hagyományokkal vágnak neki a tavaszi ünnepnek. Barangoljunk el a világ különböző pontjaira, ahol számos érdekes tradícióra lelhetünk!
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, ami a farsangot követő időszakot öleli fel, első napja hamvazószerda (ez idén február 17-re esett), ez a nap egyben a nagyböjt kezdetét is jelzi, ami pedig a húsvétot megelőző nagyhéten ér véget.
A húsvétot megelőző nagyhét a virágvasárnappal kezdődik, ezt pedig a húsvéti szent három nap követi, azaz nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Az ünnepkör a húsvéthétfőt követő 7. vasárnapon (pünkösdvasárnap) zárul.
Ha tovább olvasol, bemutatunk néhány izgalmas népszokást a bolygó egymástól távol eső pontjairól.
forrás: pusheen.com
| Ausztrália
A távoli országban a házi nyúl központi szerepét az erszényes nyúl vette át, ugyanis ez utóbbi élőlény őshonos Ausztráliában. Továbbá a házi nyúlra kártevőként tekintenek az egzotikus országban, mivel az megrágcsálja és tönkreteszi a terméseket a mezőgazdasági területeken. Így az ausztrálok csokinyusziját Bilby, az erszényes nyúl formálja meg.
Emellett az ország másik különleges hagyománya a királyi húsvéti show, amelyen az ország legjobb terményei és termesztett állatai szállnak szembe egymással egy zenével, táncos mulatsággal és hatalmas lakomával körített parádé keretein belül.
forrás: religionworld.in
| Guatemala
A közép-amerikai országban hét napon át ünneplik a húsvétot. A nagyhét körmenetekkel tarkítva zajlik, ezt a szokást az 1700-as években spanyol hittérítők terjesztették el, az itteniek pedig azóta is minden évben lila csuklyás köpenyben vonulnak végig az utcákon. Guatemala egykori fővárosában, Antiguában pedig varázslatos hangulat fogadja az odalátogatókat, az utcákat virágszőnyegek borítják be, melyek bibliai jeleneteket is ábrázolnak.
forrás: cntraveler.com
| Norvégia
A norvégok a tavaszi szünidőt általában a hegyekben töltik síeléssel vagy túrázással. Az így elégetett kalóriák pótlására narancsot és a norvégok körében igen népszerű Kvikk Lunsj csokoládét (a KitKathez hasonló szelet) visznek magukkal a testmozgást végzők.
Ezen kívül az északi országban hagyománnyá vált a húsvéti krimi (Paskekrim) „fogyasztása” film vagy könyv formájában. Az ünnepi időszakban a televíziós csatornák halomszámra sugározzák a krimiket, és a könyvesboltok polcai is megtelnek a népszerű műfaj műveivel. Mindeközben a gyerekekről sem feledkeznek meg, akik különböző detektívkedéssel kapcsolatos programokon vehetnek részt, míg az országban népszerű marcipántojást majszolják.
forrás: twitter.com
| Dánia
Amellett, hogy a dánok is a szabad levegőn szeretik tölteni az ünnepet, tojásfát állítanak és kidíszítik otthonaikat, gondolkodós levelet (Gakkebrev) is küldenek egymásnak. Ennek lényege, hogy a címzettnek ki kell találnia, hogy ki a feladó, ha ez megtörténik, akkor a címzett kap egy csokitojást a feladótól. Ellenkező esetben a címzettnek kell húsvét vasárnapig kézbesítenie egyet.
forrás: kristendom.dk
| Franciaország
A franciaországi Haux városában minden évben hatalmas mennyiségű omlettet szolgálnak fel a főtéren. A grandiózus adag mintegy 4500-5000 darab tojásból készül, melyből 1000 embert szolgálnak ki. Az ételeknél maradva, a franciák sem feledkeznek meg a sonkáról, azonban ők fehérborban főzik meg azt, és különböző fűszerekkel ízesítik.
forrás: time.com
| Belgium
A kis ország laza keretek között ünnepli a húsvétot, itt háttérbe szorul a vallásosság, helyette a vidámságé a főszerep. Kruishoutem városában húsvét szombaton rendeznek tojásvásárt, ahol egy évre Tojásherceget és -hercegnőt is választanak. Hétfőn pedig megrendezik a tojásfogót, mely verseny során a templom tornyából apró ejtőernyőkkel ellátott nagy papírtojásokat eresztenek le. A megmérettetés közben ezekre a tojásokra céloznak a versenyzők, a résztvevők számára az arany tojás eltalálása a cél, ugyanis aki ezt megkaparintja, jelentős pénzjutalomban részesül.
forrás: thebulletin.be
| Mexikó
A latin-amerikai országban két héten át ünneplik a húsvétot. Az első a szent hét (Semana Santa), ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek, a Passiót meg is jelenítik korhű ruhákba bújt helyi színészek, továbbá a körmenet is az első hét hangsúlyos eseményei közé tartozik. A második héten (Pascua) a húsvét vasárnaptól következő szombatig tartó napokban a feltámadást ünneplik.
forrás: theculturetrip.com
| Görögország
Korfu szigetén nem túl szerencsés az utcán sétálgatni nagyszombaton, ugyanis az ott élők ezen a napon dobálják ki az ablakon nem használt, megunt cserépedényeiket, serpenyőiket, tányérjaikat. Ezzel a hagyománnyal köszöntik a tavaszt, valamint úgy gondolják, hogy így megszabadulnak minden rossztól. Több elmélet is szolgál e különös szokás magyarázataként. Egyesek szerint ez a velenceiektől származó tradíció, akik újévkor minden régi holmit kidobnak. Mások szerint a tárgyak hajigálása az zsenge termést szimbolizálja, ami már az új edényekben fog kisarjadni.
forrás: discovergreece.com
| Anglia
A britek egyik legkülönlegesebb hagyománya a nagyböjtöt megelőző húshagyókeddhez kötődik. Ezen a napon az ország több pontján palacsintasütő versenyt rendeznek. A szokás egészen 1445-ig nyúlik vissza, amikor Olney városában egy háziasszony annyira belemerült a palacsintasütésbe, hogy már csak a harangszóra eszmélt fel, ekkor a nagy rohanásban, ahogy volt, palacsintasütővel a kezében rohant a templomba, hogy odaérjen a húsvéti misére.
forrás: cavendishvenues.co.uk
A hagyományok őrzése mellett az ajándékozásról se feledkezz meg idén húsvétkor! Szemezgess az alábbi termékkategóriák árucikkei közül, és lepd meg szeretteidet valami különlegessel!